Csajok!

Alecia Beth Moore, művésznevén Pink (1979. szeptember 8., Doylestown, Pennsylvania ) kétszeres Grammy-díjas amerikai énekes, színész és dalszerző, akit 2000-től napjainkig a legsikeresebb énekesnők között tartanak számon. Első albuma, a Can’t Take Me Home és első kislemeze, a There You Go R&B stílusú volt és a LaFace Recordsnál jelent meg és csak mérsékelt sikerett aratott.

2001-ben Christina Aguilera, Mya és Lil' Kim társaságában énekelte fel a Lady Marmalade című dalt, amely világszerte az élvonalba juttatta, és amiért megkapta első Grammy-díját. Harmadik, Try This című lemezét kisebb siker fogadta, azonban az ezen szereplő Trouble című dallal szintén Grammy-díjat nyert.

2001-ben jelent meg második, már pop/rock stílusú albuma, Missundaztood címmel, ami az eddig legtöbb példányszámban elkelt albuma.

Kis szünet után 2006-ban jelentette meg negyedik lemezét, I'm Not Dead címmel. Előző, kevésbé sikeres lemeze után ezzel ismét az élvonalba került. Számtalan díjat kapott érte, és olyan dalokkal célozta meg a slágerlistákat, mint a Stupid Girls, a Who Knew valamint a U + Ur Hand. Turnéja alkalmával kétszer is ellátogatott Budapestre. Ugyanebben az évben négyéves kapcsolat után összeházasodott a motorversenyző Carey Harttal, ám 2007 végén az újságok szakításukról cikkeztek.

2008 októberében jelent meg ötödik albuma, Funhouse címmel. Ezen hallható a So What, Pink első olyan száma, amellyel szólóban tudta vezetni az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistát. Az album második kislemeze, a Sober is bekerült a Top 20-ba. Az albumból eddig négymillió példány kelt el világszerte.

Gyermekkor

Alecia Moore a pennsylvaniai Doylestownban született Judy Moore ápolónő és James Moore, Jr. katona lányaként. Édesapja katolikus, édesanyja zsidó vallású. Ősei Írországból, Németországból és Litvániából vándoroltak ki Amerikába. Doylestownban nőtt fel ahol a Kutz Általános Iskolában, a Lenape Középiskolában és a Central Bucks West Középiskolában tanult. Édesapja mindig énekelt neki gitár kísérettel, ezért már akkor eldöntötte, hogy amikor felnő rocksztár lesz. A középiskolában csatlakozott első együtteséhez a Middlegroundhoz, amellyel sosem ért el különösebb népszerűséget. A Middlegroundnak riválisa volt a Jetsists együttes, mellyel szemben elvesztették a helyi bandák csatáját. Ezután a Middleground feloszlott. Pink zenéjére nagy hatással bír Bette Midler, Janis Joplin, Steven Tyler, Kyisha Hunt, Jecyra Selvie, Tyriyona Bender, Madonna, Billy Joel, az Indigo Girls, Don McLean, 2Pac és The Notorious B.I.G. Alecia már gyermekkorában elkezdte képezni a hangját, mivel születésekor asztmát diagnosztizáltak nála, amitől évekig szenvedett. Tizenéves korában kezdett el dalszövegeket írni, melyekkel ki akarta fejezni az érzéseit. 14 évesen kezdett el fellépni philadelphiai klubokban. Két évvel később, 16 éves korában csatlakozott egy atlantai R&B együtteshez a Choicehoz, melynek tagja volt még a ZOEgirl nevű keresztény lánybanda egyik volt tagja Chrissy Conway is. Az együttest a LaFace Records szerződtette le, mellyel 1996-ban elkészítették a Key to My Heart című dalt, mely a Kazaam című film egyik betétdala lett. A Choice készített egy albumot is, de miután feloszlottak az albumot sem adták ki. Az együttes feloszlása után Alecia szólóénekesként maradt a LaFace alkalmazásában, ahol megkapta a Pink művésznevet. Sok tetoválás borítja a testét.

Zenei karrier 

2000–2001: Can't Take Me Home

2000 áprilisában jelent meg Pink első albuma Can't Take Me Home címmel, melynek producerei Babyface és Steve Rhythm voltak. Az album az USA-ban kétszeres platinalemez lett és világszerte 5 millió példányt adtak el belőle. Az album első két kislemeze a There You Go és a Most Girls bekerült az amerikai Billboard Hot 100 slágerlista Top 10 kislemeze közé, sőt a Most Girls Ausztráliában felér az első helye. Az album harmadik kislemeze a You Make Me Sick az USA-ban csak a Top 40-be került be, de 2001-ben Angliában Save the Last Dance című film főcímdalaként bekerült a Top 10-be.

2000-ben Pink lett az 'N Sync No Strings Attached turnéjának egyik nyitószáma.

2001-ben Pink, Christina Aguilera, Lil' Kim és Mya közreműködésével feldolgozta a Labelle együttes 1975-ös dalát a Lady Marmalade-et, mely a Moulin Rouge! című film betétdala lett. A dal producerei Rockwilder és Missy Elliott voltak, és több ország slágerlistáin felkerült az első helyre, többek között a Billboard Hot 100-on, így a Lady Marmalade lett Pink első száma, amellyel vezetni tudta az amerikai slágerlistát. A kislemezhez készült videoklip az MTV Video Music Awardon is elnyerte az Év videója díjat. A Lady Marmalade-ért Pink első Grammy-díját is megkapta, a Legjobb Pop együttműködés kategóriában.

2001–2002: Missundaztood

2001 novemberében jelent meg második albuma Missundaztood címmel, melyet leginkább a rock stílus jellemez. Az album producere többek között Linda Perry (a 4 Non Blondes egykori énekesnője) volt. Ő több dalt az albumra. Az album első kislemeze a Get the Party Started az USA-ban és azon kívül több országban bekerült a Top 5-be, és Ausztráliában első lett. A 2002 MTV Video Music Awardson a dal videoklipje megkapta a Legjobb női videó és a Legjobb táncos videó díjakat. Az albumról még három kislemez jelent meg: a Don't Let Me Get Me, a Family Portrait és a Just like a Pill, mely Pink első olyan száma lett, amellyel vezetni tudta az angol Uk Singles Chart slágerlistát. A Missundaztood 20 országban lett arany vagy platinalemez és több, mint 16 millió példány kelt el belőle világszerte. A Pinket jelölték a 2003-as Grammy-díjátadón a Legjobb Popalbum kategóriában a Missundaztood-ért és a Legjobb Pop előadás kategóriában a Get the Party Started-ért. Faith Hill 2002-ben megjelent Cry című albumának több dalát is ő írta. 2002-ben Pink elindult első önálló turnéjára a Party Tour-ra, melynek keretein belül fellépett Amerikában, Európában és Ausztráliában is. Később csatlakozott Lenny Kravitz amerikai turnéjához.

2003–2005: Try This 

2003-ban Pink felénekelte a Charlie angyalai: Teljes gázzal című film egyik betétdalát a Feel Good Time címmel, és emellett szerepelt is a filmben. Ez lett Pink első olyan száma, amely nem került be a Top 40-be a Billboard Hot 100-as listán, habár az angol UK Singles Charton harmadik lett. A Feel Good Time lett az első kislemez Pink harmadik, 2003. november 11-én megjelent albumának a Try Thisnek. Az album munkálataiban Linda Perry mellett részt vett még a Rancid együttes frontembere Tim Armstrong is. Habár a Try This az amerikai, angol, kanadai és ausztrál albumeladási listákon is bekerült a top 10-be, sokkal kevesebb példány kelt el belőle, mint a Missundaztoodból. (Összesen alig 3 millió világszerte.) Az albumról még három kislemez jelent meg a Trouble, a God Is a DJ és a Last to Know, de ezek nem lettek túl sikeresek az USA-ban, egyik sem került fel a Billboard Hot 100 Top 40 kislemeze közé. Ennek ellenére Pink a Trouble-ért megkapta második Grammy-díját a Legjobb női rockelőadás kategóriában és a Feel Good Time-ért jelölést kapott a Legjobb Pop együttműködés kategóriában. Az album népszerűsítése céljából Pink elindult második turnéjára a Try This Tour-ra, melynek keretein belül fellépett Európában és Ausztráliában. 2005-ben Lisa Marie Presley kérte fel egy duettre új albumára a Now Whatra. A közös daluk címe Shine lett.

2006–2007: I'm Not Dead 

Pink már 2005-ben elkezdett dolgozni negyedik albumán az I'm Not Deaden, melynek munkálataiban olyan producerek vettek részt, mint Max Martin, Billy Mann, Christopher Rojas, Butch Walker, Lukasz Gottwald és Josh Abraham. Az album 2006 áprilisában jelent meg és sokkal jobb helyezéseket ért el a nemzetközi albumeladási listákon, mint a Try This. Az album legsikeresebb kislemezei a Who Knew és a U + Ur Hand lettek; ezek a legtöbb slágerlistán bekerültek a Top20-ba.

Az album egyik érdekesebb száma a Stupid Girls, melyben Pink kiparodizálja többek között Lindsay Lohant, Jessica Simpsont és Paris Hiltont. A Stupid Girls-ért Pink ismét Grammy-jelölést kapott a Legjobb Pop előadás kategóriában és nyert a Legjobb női popvideó kategóriában az MTV Video Music Awards-on. Egy másik kislemeze az Indigo Girlssel készült Dear Mr. President, amely egy negatív üzenet az USA akkori elnökének George W. Bushnak. Az albumról még kislemez formájában megjelentek a Nobody Knows, a Leave Me Alone (I'm Lonely) és a Cuz I Can című dalok, amelyek inkább Európában és Ausztráliában lettek népszerűek.

Az album népszerűsítése céljából Pink újabb világkörüli turnéra indult, melynek I'm Not Dead Tour lett a neve. Ausztráliában 307 000 jegyet adtak el Pink koncertjeire, melynek köszönhetően ez a koncert lett az egyik legnagyobb bevételt hozó koncert női előadó által. Pink londoni koncertjéből készült egy DVD felvétel is, a Pink: Live from Wembley Arena. 2006-ban Pink fellépett a NBC Sunday Night Footballon is, valamint ő énekelte a Táncoló talpak című animációs film egyik betétdalát a Tell Me Something Goodot és nevét adta egy PlayStation Portable kézikonzolnak, mely speciálisan rózsaszínű lett.

Pink 2006–2007 között több más előadóval is együttműködött. Ő volt Justin Timberlake FutureSex/LoveShow turnéjának egyik nyitószáma, és az Indigo Girls Despite Our Differences albumára is felénekelt egy számot a lányokkal.

2007 decemberében megjelent első válogatásalbuma a Pink Box, melyen hallhatók Pink első négy albumának legsikeresebb számai. Ezzel egy időben jelent meg Pink első DVD-je a Live in Europe, amelyen a Try This Tour koncertjei láthatók.

2008-jelen: Funhouse 

Pink 2008-ban Carey Harttal víló válása után kezdte el új albumának munkálatait.

2008. augusztus 18-án jelent meg az új album első kislemeze a So What, amely Pink eddigi legsikeresebb szólószáma lett. Ezzel tudta először vezetni az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistát, és ezen kívül a világ valamennyi nemzetközi slágerlistáját. A kislemezért Pink ismét Grammy-jelölést kapott a Legjobb Pop Előadás kategóriában és nyert az MTV Europe Music Awardson a Legjobb dal kategóriában. 2008. október 28-án jelent meg Pink ötödik albuma Funhouse címmel, amellyel vezetett több nemzetközi albumeladási listát és az amerikai Billboard 200 albumeladási listán is második lett. 2008. november 23-án jelent meg az album második kislemeze a Sober címmel, amely a legtöbb slágerlistán bekerült a top 20-ba. 2009. február 24-én kezdődött Pink negyedik lemezbemutató turnéja a Funhouse Tour, melynek keretein belül az USA-ban, Ausztráliában és Európában (többek között Magyarországon) járt. 2009. január 23-án jelent meg az album negyedik kislemeze, mely a Please Don't Leave Me című dalból készült.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat